Családi pótlék

Családi pótlék a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá azon személy részére jár, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Ki után jár a családi pótlék?

Családi pótlék jár azon gyermek után, aki még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles gyermek után, valamint az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény)tanulmányokat folytató, és a 23. életévét még be nem töltött személy esetében, akit a jogosult saját háztartásában nevel. (A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak az évnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.)

Szintén jár családi pótlék a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az előbb említett pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll. Ezebben az esetben a gyám, illetőleg az eseti gondnok, a kapott családi pótlékot a gyámhatósági fenntartásos betétben, illetve folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője, hogy a kapott családi pótlék személyre szóló felhasználása biztosítva legyen, azt az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli.

Családi pótlék jár a Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel is.

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után is jár családi pótlék, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

A gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben a fent említett egyes pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

Mikor jár családi pótlék a saját háztartásban nevelt gyermek esetén?

A törvény rendelkezése szerint saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is – s így ezen gyermek után is jár családi pótlék -, aki a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése folytán átmeneti jelleggel a háztartáson kívül tartózkodik. Szintén ezen a címen jár családi pótlék a 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben elhelyezett gyermek, a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesült, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodó gyermek után.

Hogyan jár a családi pótlék kiskorú szülő esetében?

A családi pótlék a kiskorú szülőnek jár abban az esetben, ha a kiskorú szülő gyermekének nem áll gyámság alatt, illetőleg, ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő nem él egy háztartásban a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával.

A tartósan beteg, valamint a súlyosan fogyatékos gyermek után, illetőleg az ő részére az emelt összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, míg az annak alapjául szolgáló betegség, illetve fogyatékosság fennállását a külön jogszabályokban előírt módon igazolják.

Kinek jár saját jogán jár a családi pótlék

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha ezen életkorának eléréséig utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személynek annak a tanévnek a végéig jár a családi pótlék, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

Akinek mindkét szülője elhunyt, vagy a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, szintén jár családi pótlék.

Ugyanazon gyermek után természetesen csak az egyik szülőnek jár a családi pótlék. Több gyermek esetén külön-külön is igényelhetik az ellátást.